Véleményem szerint napjainkban nincs olyan ember, akinek ne jutott volna eszébe az a gondolat, hogy miért van annyi átvert személy illetve tartalmatlan, frázisokkal teli kapcsolat?!
Miért fél az emberiség annyira attól, hogy szeretve legyen? Persze benne van a pakliban az, hogy csalódás lesz a vége, de ha mindig álarc mögé rejtőzünk, akkor soha nem fogunk találkozni azzal az emberrel, akire mindig is vártunk. Sokan a biztonság miatt, és a legszomorúbb… érzelmek nélkül mennek bele egy párkapcsolatba. Szervezett házasságok, párkapcsolatok modern verziója. Annyi szép pillanatról maradunk le, csak amiatt mert ragaszkodunk a saját magunk önzőségéhez, és ebbe belerángatunk egy olyan személyt is, aki valóban szerelmet adna, de ha érezzük hogy nem ő az, aki mellett ki tudunk teljesedni, ne áltassuk se magunkat, se a másik felet, mert utána hatalmas koppanás lesz a vége. Ha csak a saját magunk érdekeit figyelembe véve vagyunk egy párkapcsolatban, valamilyen oknál vezérelve például biztonságérzet, munkahely megtartása stb, ez még mindig önző szeretet és nem valódi.
forrás: www.thebenevolence.net
Hatalmas szüksége van az emberiségnek a szeretetre. Sőt még soha nem volt nagyobb szükségünk rá. Egyre több a depressziós, pánikbeteg ember. Miért? Mert háttérbe szorítjuk a kapcsolatokat, elanyagiasodunk teljes mértékben. Nem szabadna ezt hagynunk, mindenkinek meg kellene tennie a tőle telhető maximális erőfeszítést. Odafigyelni egymásra, nem a telefont nyomkodni egyfolytában, zombiként végighaladni az utcán, hanem mosolyogni, fényt küldeni a világba, szeretetet és főként ismerkedni. Brit tudósok megállapították, mint ahogy úgy általánosságba veve mindent… és most kivételesen egyet is értek velük, hogy az esetek 80%-ban az első házasságok egytől egyig tönkremennek. Miért is? Mert fiatalkorukban belemenekülnek sokan egy álkapcsolatba, amiből később álházasság lesz, majd kész káosz. Kell ez Nekünk? Nem tudom, én úgy vagyok vele, hogy inkább csökkenjen feleannyira a házasságkötők száma, viszont azokba a kapcsolatokba legyen érzelem, szeretet… és ne csak elhidegülés. Két olyan idegen, akiknek van egy papírjuk, de azon kívül semmi más, hát nem is tudom szerintem totálisan tartalmatlan és szenvedésmágnes. Akik csak amiatt várják az esküvőt mert mindenki megérdemli az élete során, hogy egyszer az oltár elé vonuljon meg szép fehér ruha, csicsaság stb, a másik meg le van tojva. Ez megint nettó önzőség. Ne csak azért menjünk hozzá a másikhoz mert lesz egy szép esküvőnk, hanem azért mert lesz egy szép házasságunk amit egy esküvővel hitelesítünk. Vagy valami ilyesmi.
Gondoljunk csak bele, ha mindenki azzal a személlyel lehetne együtt, akivel az egész életet el tudná képzelni… mennyire csodálatos lenne. Itt most nem arra gondolok, hogy XY Kálmánba halálosan belezúgtál és már a haja szála láttán is elájulsz, viszont XY Kálmán magasról tesz Rád. Nem, ez egy egyoldalú önző szerelem, birtoklásmániával összekötve. Egy igaz szerelem, tele van szeretettel és mindig kétoldalú. MINDIG..és SOHA NEM EGY EMBERRŐL, HANEM KETTŐRŐL SZÓL. Ha már eleve ott tartotok, hogy fel kell adnod a másik miatt az álmod, és sehogyan sem tudtok még kompromisszumra jutni, azt már rég megette a fene.
forrás: www.pinterest.com
Én azt mondom, hogy ne féljünk attól, hogy szeressünk és szeretve legyünk. Merjük kimutatni az érzéseinket, s tudjunk szelektálni közöttük. Minden ember megtalálja előbb utóbb a másik felét… türelem és kitartás az egész. Ne meneküljünk csak azért bele egy kapcsolatba, mert félünk a magánytól. Addig annyi mindent tehetünk, míg el nem jön azaz ember, akit nekünk teremtettek. Miért ne valósítanánk meg addig azt, amit szeretnénk. Gondolj csak bele, minél jobban érzed magad a bőrödben, annál hamarabb fog rád találni a hőn áhított személy. Hit, türelem és kitartás az egész kulcsa. Ahhoz hogy szeretni tudj, ahhoz előbb Magadat kell szeretned.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: