Amikor beszerzek egy új olvasnivalót, számomra az a legkevesebb, hogy megvásárlom a nyomtatott verziót, ezzel mintegy tiszteletemet kifejezve a könyv szerzője felé, hogy szebbé varázsolta az életemet az írásával. Nekem ez egy szeánsz. Tudom, hogy manapság nagy divat az E-book olvasó, viszont én ebből a szempontból kicsit konzervatív vagyok. Nem, ez nem azt jelenti, hogy lenézem az E-bookot, persze itt is megvannak az előnyök, de én mindig a nyomtatott, kézben tartható könyvet fogom előtérbe helyezni. Mivel én az a típusú ember vagyok, aki szeret mindent „megfogdosni”, imádja, ha lapozgatás közben hallja a papírlapot susogását, arról nem is beszélve, mint ahogy mondani szokták, hogy a pénznek szaga van, úgy a könyveknek annál inkább illata van. Ahány könyv, annyi illat. Amikor egy esős, hűvös napon az ember félrevonul az imádott könyvével, a kedvenc kapucnis pulcsijában, egy bögre forró teával, és egy kevésbé nem zavaró szőrős lénnyel, aki másodpercenként tolja a valagát az ember képébe megfizethetetlen tud lenni.