A mai nap viszonylag tartalmas volt. Öcsém szobáját festettük, pontosabban édesapám, mi csak besegítettünk neki. No, és hát a végeredmény az egyenesen magáért beszél..a kis libazöld színű falakból gyönyörűszép kávébarna lett. Édesanyám is kivette a részét a munkából, ahogy ő szokta mondani, ő volt „ Leonció” a rabszolgahajcsár, avagy alias parancsnokasszony, aki irányította a kis csapatot. Természetesen ő is besegített a maga módján, már amennyire tudott félig lebénult kézzel. Nagyon ügyesen összesepregett, és a legfontosabb, hogy nem hagyta, hogy unalmasan teljen a munka, folyamatosan megmosolyogtatott minket. Rendkívül tisztelem amiatt, hogy hiába ő az, aki ápolásra szorul, általában ő az akinek jobb a hangulata, mint bárki másnak a családból, a legmufurcibb ember arcára is mosolyt tud csalni.
Munka után persze folytattuk öcsémmel az edzést. Elkezdtünk egy saját testsúlyos edzést, pontosabban a fegyencedzést. Most tartunk az 1.szinten. Az eleje még kis laza, falnál fekvőtámasz, függőleges húzás meg ilyen kis egyszerű gyakorlatok. Ezen kívül elkezdtünk járni rendszeresen futni. Az utcánk végén van egy remek kis erdő, ahol a madár sem jár, eleinte kissé hátborzongató volt számomra, főleg amiatt, hogy kiskorunkba telebeszélték a fejünket, hogy oda járnak a cukrosbácsik, mennyi öngyilkos jelölt esett ott áldozatul stb, és ez valahogy megragadt az emberben.
De ezt leszámítva sikerült leküzdenem azt a fajta fóbiámat az erdővel kapcsolatban, hogy annyira nem is vészes hely. Szóval rendkívül hatékonyan jártunk el a mai nap, munka és szórakozás a javából. Apropó szórakozás újra elkezdtem nézni a régi kedvenc sorozatomat, aminek a címe Hazug csajok társasága. Egyenesen imádom ezt a sorozatot, akárhányszor megnézem sosem tudok ráunni. 5 lányról szól, akik egy este buliznak majd az egyikük rejtélyes körülmények között eltűnik. Majd telnek-múlnak az évek, a barátnő még mindig az eltűnt személyek listáján szerepel. A lányok visszaköltöznek Rosewoodba, és ezután kezdődik a megtestesült pokol, rejtélyes üzeneteket kapnak egy bizonyos „A”-tól, aki folyamatosan zsarolja őket. Én személy szerint nagyon szeretem azt ebben a sorozatban, hogy hihetetlenül szövevényes, egy percig sem lehet rajta unatkozni.
Röviden tömören így telt a napom, jól esett kicsit kiírni ezt magamból. Köszönöm, ha végigolvastad 🙂
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: